Szeptember 18-án új évaddal indult el a Kertész Imre Intézet ingyenes irodalmi rendezvénysorozata Őri-Kovács Anna moderálásával. A művészi produkciókkal színesített beszélgetéssorozat első vendége Horváth Florencia költő volt.

A fiatal alkotó 2019 óta publikál folyóiratokban, de a versek mellett könyv- és színházkritikákat is ír.

2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nyert, majd egy évvel később a Petri György-díj harmadik helyezettje lett és ugyanebben az évben a Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevelét is átvehette.

A KultúrArc évadnyitó első estjén egyebek között kiderül majd, hogy mi indította el az irodalom felé a fiatal alkotót, kik a kedvenc költői, írói és hogy milyen hiátus kitöltésére születtek megjelenés előtt álló, Hiátus című kötetének versei.

Az est során Horváth Florencia megzenésített verseit
Karádi Gergő, a Sorbonne Sexual zenekar énekese/gitárosa adta elő.

Szeptember 12-én folytatódott a Kertész Imre Intézet Képírók című nagysikerű képzőművészeti programsorozata dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az őszi évad első előadásán a betűk, a számok és az évszámok érzelmi telítettségét, művészi kifejezőerejét kutatta, amelyekről – valljuk meg őszintén – azt gondolhatjuk, hogy bizony csekély. Vagy mégsem? Kiderül az adásból, nézze meg Ön is!

Az esten Haris László 1975. VI. 5. (1975) című izgalmas alkotását tekinthették meg az érdeklődők.

A Lét és írás titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollététét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett szövegfüzérré.

Szerzője pedig legalább annyira filozófus, mint író. Olyan alkotó, aki még hisz az esztétika filozófiai gyökereiben – vagyis aki a közönség, a piac és a politika elvárásainak kielégítése helyett az igazság feltárásában és megmutatásában találta meg saját hivatását. A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában idei könyvhétre megjelent kötetet 2024. június 5-én mutattuk be a Kertész Imre Intézetben.

A kötetről Hidas Zoltán egyetemi tanár, a kötet lektora; Horváth Péter irodalomtörténész, a Kertész Imre-életmű kutatója, valamint Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kötet szerkesztője beszélgetett. A rendezvényen Szabó Sebestyén László Junior Prima díjas színművész adott elő részleteket a könyvből. A könyvbemutató házigazdája Őri-Kovács Anna a Kertész Imre Intézet munkatársa, a kötet egyik főmunkatársa volt.

A könyv most 20%-os kedvezménnyel megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/kertesz-imre-let-es-iras-feljegyzesek-1959-1973/

A kötetet könyvheti beszélgetés keretében is megismerhetik az érdeklődők 2024. június 15-én (szombaton) 10.30-tól a Vörösmarty téri színpadon.
A 95. Ünnepi Könyvhéten pedig 2024. június 15-én (szombaton) 12.30-tól ismerteti a mű keletkezéstörténetét Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány standjánál (16-os pavilon).

Lehet szakrális mű egy mákoskaláccsal megfestett csendélet?
Láthatóvá válhat a „láthatatlan” egy festményen?
Segítheti a kompozíció, hogy ne csak a valóság egy szeletét lássuk?

A szent és a profán címmel folytatódott a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa havonta tart előadást.

A legutóbbi május 15-i esten Karátson Gábor festészete és Pilinszky János költészete nyomán ismerhettük meg a szentség és a profanitás alakulását az újabb kori művészet történetében.

Az előadáshoz kapcsolódóan Karátson Gábor: Játékon kívül. Sérült holland játékos, 1978–1979 című képét állítottuk ki.

Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére.

A következő, június 12-i alkalom címe: Bábel. Szemben a pusztulással. Részletek hamarosan!

Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal A műélvezet védelmében címmel tartott előadást és Kertész Imre azon megállapításával vitatkozott, amely szerint a műélvezet „erkölcstelen”, mert a közönség nem elszenvedi a művet, hanem gyönyörködik benne.

Az esten az újabb kori művészet történetének néhány „nagy” és „szép”-nek méltán mondható alkotásáról is szó esett Turnertől, Vincent van Gogh-on át Lossonczy Tamásig. Az előadáshoz kapcsolódó festmény Korniss Dezső Allegro Barbaro című alkotása volt. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére.

A következő május 15-i előadáson Karátson Gábor festészete és Pilinszky költészete kapcsán a szentség és profanitás alakulását tekintjük át az újabb kori művészet történetében. Részletek hamarosan!

Új, ingyenes művészettörténeti programsorozatot indult a Kertész Imre Intézetben dr. Bellák Gábor művészettörténész közreműködésével. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa havonta tart majd előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, íróihoz, költőihez. Az előadás témáját adó festő egy művét minden alkalommal kiállítja az Intézet. Február 14-én Kondor Béla kétszeres Munkácsy-díjas, posztumusz Kossuth-díjas festőművész Űrhajósok című alkotását tekinthették meg az érdeklődők, a festményből kiindulva pedig szó esett egyebek között a Kondor-életműben meghatározó szerepet játszó repülésről, valamint a festőművész és Pilinszky János barátságáról is. A következő, március 13-ai előadás a diktatúrák művészetéről szól majd, amelynek apropóját Arthur Koestler élete és munkássága adja. Az események ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely bocsájtja a Kertész Imre Intézet rendelkezésére.

Kertész-tematikus napunk keretében bemutattuk Kertész Imre Vázlatok. Feljegyzések, tématervek 1958–1963 című műhelynaplóját, amelyet a Sorstalanság megírásával párhuzamosan vezetett. A könyvbemutatón Ács Margit Kossuth-díjas íróval, műkritikussal, Soltész Mártonnal, a Kertész Imre Intézet irodalomtörténészével, a kötet szerkesztőjével, valamint Radics Péterrel, a Petőfi Irodalmi Múzeum, Digitális Irodalmi Akadémia vezetőjével Őri-Kovács Anna, az est moderátora beszélgetett.

Petőfi újra és újra emlékeztet bennünket arra, hogy legfontosabb kincsünk a szabadság. Tőle, és mindazoktól, akik életüket áldozták érte, tudjuk, hogy a szabadság nem önmagáért való, és nem céltalan: a szabadság a közös jó. Tennünk, dolgoznunk kell érte. És az sem baj, ha időnként beleszeretünk.

Akik velünk tartottak: Aurevoir.; Dánielfy; Paulina; Romengo; Trap kapitány és a Tha Shudras; Kinga Katona, Berecz István, Szabó Sebestyén László, Berettyán Nándor. A darab szövegkönyvét – Szendrey Júlia, Petőfi Sándor és Ady Endre műveinek felhasználásával – Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója írta. A Szabadság, szerelem – Petőfi 200 zenés irodalmi előadás budapesti bemutatója 2023. március 15-én, 15:00 órától látható a Hagyományok Házában.